Az ólom mérgező nehézfém. Az expozíció egyetlen szintje sem tekinthető biztonságosnak. És ez probléma, mert az ólom sok helyen megtalálható, ahol az emberek élnek, dolgoznak és játszanak.
Az ólom leginkább az idegrendszerre, különösen az agyra gyakorolt veszélyeiről ismert. Nicole Jones megjegyzi: „Tudjuk, hogy az ólom a szervezet minden rendszerére hatással van” És ez igaz „a felnőttekre és a gyerekekre is” – teszi hozzá. Jones epidemiológus – betegségnyomozó – a Mich. állambeli Flintben. A Michigani Állami Egyetem és a Hurley Gyermekkórház közegészségügyi kezdeményezésének munkatársa.
Különösen aggasztó, hogy a legtöbb ember, akinek a szervezetében veszélyes mennyiségű ólom van, nem mutat és nem is érez tüneteket.
Az amerikai gyermekeknél a magas ólomszintet 3,5 mikrogramm per tized liter (µg/dl) vagy annál magasabb értékként határozzák meg a vérben. Az 5 év alatti gyerekek, akiknek az agya gyorsan fejlődik, az összes gyerek 2,5 százalékának van ennyi ólom a vérében. Ezt állítja az atlantai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (Centers for Disease Control and Prevention).
Az Egyesült Államokban több mint 170 millió ember vérében valószínűleg magas volt az ólomszint gyermekkorában. Ez „azamerikai lakosság több mint fele” – mondja Michael McFarland. És hozzáteszi, hogy ez „óvatos becslés” McFarland a tallahassee-i Florida Állami Egyetem szociológusa. Emellett demográfus, vagyis olyan személy, aki az emberi populációkra vonatkozó adatokat tanulmányozza.
A 170 milliós számhoz McFarland és mások egy országos adatbázis adatait elemezték. Ez jelentette az 1976 és 2016 között született gyermekek vérének ólomszintjét. McFarland csapata megbecsülte az 1940 és 1975 közötti, benzinből származó ólomterhelést is. Az ólmot akkoriban gyakran használták oktánfokozóként a járművek üzemanyagában. Így az autók kibocsátása sok ólmot juttatott a levegőbe.
Az ólmozott benzin használata 1960 és 1980 között volt a legmagasabb. Ebben az időszakban az amerikaiak átlagos ólomszintje általában háromszor-ötször magasabb volt, mint a mai „magas”, 3,5 µg/dl-es határérték a gyerekeknél, állapította meg McFarland kutatócsoportja. Az amerikai ólomterhelésre vonatkozó becsléseket a Proceedings of the National Academy of Sciences 2022-es számában osztotta meg.
Az Egyesült Államok 1996-ban fokozatosan kivonta az ólmot a benzinből. Sok más ipari ország nagyjából ugyanebben az időben tette ezt. Ez az egyik oka annak, hogy az ólomnak való veszélyes kitettség idővel csökkent. Az ólom más forrásai azonban továbbra is fennmaradtak. Íme tehát kilenc dolog, amit az ólomnak való kitettségről tudni kell.

Tanulmányok kimutatták, hogy minden más dologtól függetlenül, azok a gyerekek, akiknek a vérében magasabb az ólomszint, rosszabbul teljesítenek a vizsgákon. Ez anehézfémnek való kitettség elhúzódó hatásainak egyik fokmérője.
1. Az ólom károsíthatja az agyat, beleértve az IQ-t is
A gyerekek esetében a nagy aggodalom az, hogy az ólom hogyan hat az agyra, jegyzi meg Jones. Az ólom ugyanis tartósan csökkentheti az IQ-t. Az intelligenciahányadosként is ismert IQ valakinek a gondolkodási és érvelési képességét méri. Különösen a gyermekek esetében még a nagyon alacsony ólomterhelés is csökkentheti az IQ-t. Ez azért van, mert a fiatal agyak gyorsan és fontos módon fejlődnek. Ebben az időszakban tehát az agy különösen érzékeny az ólomra.
McFarland és csapata a Floridai Állami Egyetem 2022-es tanulmányában megbecsülte, hogy az Egyesült Államokban az ólomnak való kitettség mennyire befolyásolja az agyunkat. Számításaik szerint 1940 és 2015 között az ólom miatti IQ-csökkenés átlagosan 2,6 pontot tett ki személyenként. Az 1966 és 1970 között született emberek esetében az átlagos csökkenés nagyobb volt – mintegy 5,9 IQ-pont.

Ez a grafikon az ólomtartalom szintjét mutatja az Egyesült Államok lakosságának életkora szerint. A kék sávok a legalacsonyabb, a narancssárga és a piros sávok a legmagasabbak. A30-as éveik végén és az 50-es éveik közepén járóknak volt a legmagasabb a vérszintjük, valószínűleg azért, mert gyerekkorukban ólmozott benzinnek és ólomalapú festéknek voltak kitéve.M.J. McFarland et al, PNAS, 2022 (CC BY-NC-ND 4.0 DEED)
Ez a csökkenés elég lehet ahhoz, hogy valaki alacsony IQ-val már ne legyen képes önállóan működni, magyarázza McFarland. Vagy azt is jelentheti, hogy nem sikerül bejutnia az elsőszámú főiskolára. A veszteség akár azt is jelentheti, hogy a világ lemarad egy nagy felfedezésről.
Az ólom a kognitív képességekre is hatással van. Ezek közé tartoznak az olyan dolgok, mint a figyelem, a problémamegoldás, a tanulás és a felidézés. Az agyunk lehetővé teszi számunkra, hogy átgondoljuk a lehetséges kimeneteleket, mielőtt valamit teszünk. „Az ólom képes negatívan befolyásolni mindezen fontos agyi készségeket” – mondja Crystal Cederna. Ő a Michigani Állami és a Hurley Gyermekkórház gyermekpszichológusa.
Tekintsük az egyik tanulmányt, amelyet a chicagói, ill. A kutatók összehasonlították a harmadik osztályosok vérének ólomszintjét és a standardizált teszteken nyújtott teljesítményüket. Megállapították, hogy a magasabb ólomszint alacsonyabb teszteredményekkel járt együtt. Az adatok még alacsony szintek esetén is azt mutatták, hogy a vérben lévő ólom minden egyes µg/dl többletével csökkentek a matematikai és olvasási eredmények.
2. Az ólom hatással lehet a mentális egészségre és a viselkedésre
Az ólom a mentális egészségre is hatással lehet. Egy 2009-es tanulmány 20 és 39 év közötti emberek vérének ólomszintjét vizsgálta. Összehasonlították a legmagasabb ólomszinttel rendelkező ötödöt a legalacsonyabb ólomszinttel rendelkező ötöddel. A legmagasabb ólomszintű csoportba tartozóknál kétszer nagyobb volt a súlyos depresszió kockázata. A pánikbetegség esetében a kockázat közel ötszöröse volt.
Egy egy évtizeddel ezelőtti tanulmány Kínában óvodáskorú gyermekekről kérdezett tanárokat és szülőket. Azok a gyerekek, akiknek a vérében magasabb volt az ólomszint, nagyobb valószínűséggel mutatták a depresszió és a szorongás jeleit. A kutatók kapcsolatot láttak a magasabb ólomszint és a jelentett viselkedési problémák között is.
Nemrégiben Jerel Ezell, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem munkatársa és mások a flint-i kisgyermekek gondozóit kérdezték meg. Az emberek öt évvel azután vettek részt a felmérésben, hogy a város ivóvizébe tömegesen ólom szivárgott. A problémás viselkedésről szóló jelentések nagyobb valószínűséggel jelentek meg azoknál a gyermekeknél, akiknek a vérében magas volt az ólomszint.
A kutatócsoport a Journal of Ethnic and Racial Disparities című folyóirat 2023. februári számában osztotta meg eredményeit.
Egy 2023. augusztusi, 17 másik tanulmányt elemző elemzés összefüggést talált a szervezet magas ólomszintje és a felnőtteknél a bűnelkövetés fokozott kockázata között.
3. Az ólom számos más egészségügyi problémában is szerepet játszhat
Az ólmot hasi fájdalmakkal és bélrendszeri problémákkal hozták összefüggésbe. Csökkentheti az immunrendszert, és még a rák egyes típusaiban is szerepet játszhat. Az ólom még alacsonyabb szinteken is növelheti a magas vérnyomás kockázatát. A fém növeli az olyan betegségek kockázatát is, mint a szívbetegségek és a stroke. Az ólom korlátozhatja a veseműködést is. A vesék tisztítják ki a salakanyagokat a vérből.
Az ólom lassíthatja a gyermekek növekedését. A kutatások a vér ólomszintjének nagyobb koncentrációját rövidebb testmagassággal és alacsonyabb testtömeggel hozták összefüggésbe.
Magyarázat: Mi az a szorongás?
„A terhesség alatti ólomnak való kitettség alacsony születési súlyt okozhat” – jegyzi meg Muzhe Yang. Ő a Lehigh Egyetem közgazdásza a pacsonti Bethlehemben. Ő és Dhaval Dave közgazdász a Bentley Egyetemen (Waltham, Massachusetts, Massachusetts) 2022-ben írt erről a Journal of Health Economics című folyóiratban.
A csapat a Newarkban (New York, N.J.) 2011 és 2019 között született csecsemők adataira összpontosított. A város két vízkezelő telepének egyikéből származó víz 2015-ben savasabbá vált. Ennek következtében az ebből az üzemből származó csapvíz általában több ólmot oldott ki a csövekből, mint a másik üzemből származó víz.
Miután ez megtörtént, azok az anyák, akik a több ólmot tartalmazó csapvizet kapták, nagyobb valószínűséggel hoztak világra „alacsony” születési súlyú babákat. Ezek a csecsemők 2500 grammnál, azaz körülbelül 5,5 kilónál kevesebbet nyomtak. Azok a babák, akiknek az anyukája több ólmot kapott, nagyobb valószínűséggel születtek koraszülöttként is, állapította meg Yang és Dave.
4. A vízvezeték-szerelés az egyik fő forrás
Az ólom olyan elem, amely a természetben is előfordul a környezetben. Manapság azonban sok ember érintkezik vele, mivel a fémet régóta és széles körben használják vízvezetékcsövekben és csapokban.
Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének becslése szerint az Egyesült Államokban mintegy 9,2 millió otthon vízvezetékei tartalmaznak ólmot. A legtöbb érintett otthon 1986 előtt épült. Ekkor tiltotta be az ország véglegesen az ólomcsövek használatát az új lakásokban. A régebbi csapok és egyéb vízvezeték-szerelvények is gyakran tartalmaznak ólmot.
Elméletileg az ólomcsövek nem jelenthetnek problémát. Ha azonban korrodálni kezdenek, vagy ha enyhén savas víz folyik át rajtuk, kis mennyiségű ólom kerülhet a vízbe. A legtöbb vízkezelő üzem vegyi anyagokat használ a korrózió korlátozására. Ha ez a kezelés nem működik megfelelően, ólomproblémák léphetnek fel – mint ahogyan az Flintben, Newarkban és máshol is történt.

Egy ablak külső oldalán hámló festék látható. Ha ez a festék ólmot tartalmaz, az a porban vagy a talajban felhalmozódhat. Akörnyéken játszó gyerekek ilyenkor veszélyes mennyiségű nehézfémet vehetnek fel.
5. Óvakodjon a régi festéktől
Egy másik nagy ólomforrás: a festék. Az Egyesült Államok kormánya még 1978-ban betiltotta az ólom használatát a festékekben. Mégis, az újabb falburkolatok rétegei alatt ólomtartalmú festékrétegek lapulhatnak. Ha ez a régi festék lepereg vagy lehámlik, az ólomdarabkák a ház porába kerülhetnek. A régi festékből a súrlódás is felszabadíthatja az ólmot. Ez akkor történhet, amikor ajtók vagy ablakok nyílnak és záródnak.
A szabadban a festékporból vagy a régi benzinkibocsátás következtében ólom rakódhat a talajba. Még évtizedekkel később is felvehetik a növények ezt a fémet a talajból. Azok az emberek, akik ezeket a növényeket eszik, szintén ólmot fogyaszthatnak.
6. A szegénység növelheti az ólomnak való kitettség kockázatát
Az ólommal kapcsolatos problémák nagyobb valószínűséggel jelentkeznek azokban a közösségekben, ahol az infrastruktúrát – például a vízvezetékeket és a vízkezelő üzemeket – „nem tartják karban vagy nem korszerűsítik folyamatosan” – mondja Ezell a Berkeley-n. Olyan társadalmi tényezőket tanulmányoz, mint a szegénység és a városi rendszerek, amelyek befolyásolhatják a megbetegedések arányát. Az ólomnak való kitettség kockázata pedig nem mindenhol azonos, jegyzi meg.
Mint kiderült, az ólommal összefüggő egészségügyi problémák gyakran azokban a közösségekben jelentkeznek, ahol az emberek nagyobb százaléka él szegénységben. Ezell szerint az ilyen területeken általában kevesebb adópénzből is kevesebbet tudnak az ivóvízrendszerek korszerűsítésére fordítani.
7. A kitettség csökken, de nem szűnik meg
A kormányok évtizedek óta dolgoznak azon, hogy csökkentsék az emberek ólomnak való kitettségét. Az Egyesült Államok 1996-ban megszüntette az ólmozott benzin használatát a legtöbb járműben. A házfestékek már nem tartalmazhatnak ólmot. Az új lakásokban nem használhatnak ólomcsöveket és -csapokat. A közoktatási programok pedig az ólomhoz kapcsolódó egészségügyi problémákra hívják fel a figyelmet.
Ezek az erőfeszítések változást hoztak. Egy tanulmány kimutatta, hogy 2016 körül az Egyesült Államokban az ólomszintek átlagosan 93 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint 1976 és 1980 között. De a kihívások továbbra is fennállnak, teszik hozzá a kutatók. Amint a 2014-es flint-i (Mich.) vízválság megmutatta, még mindig előfordulhat nagymértékű expozíció.
Yang szerint csoportja tanulmánya aláhúzza, hogy az ólomcsöveket a lehető leghamarabb ki kell cserélni. „Nem az a kérdés, hogy meg kell-e tennünk” – mondja – „hanem az, hogy … milyen gyorsan tudjuk megtenni”
A csövek eltávolítására irányuló munkálatoknak a következő néhány évben fel kell gyorsulniuk. Egy 2021-es törvény értelmében az Egyesült Államok kormánya 15 milliárd dollárt tervez befektetni az otthonokba vizet szállító ólomcsövek eltávolítására. A 2023 novemberében javasolt szabályok pedig előírják, hogy az amerikai közüzemi vízrendszereknek 10 éven belül ki kell cserélniük az ólomcsöveket.

Még az 1970-es években is sok autó olyan benzint használt, amelynek teljesítményét az ólom hozzáadása növelte. Azautók kibocsátásai ólmot okádtak a levegőbe, ahol az emberek belélegezhették, vagy ahol az ólom az utak mentén a talajra hullhatott.
8. Segítséget kaphatnak azok, akik ki voltak téve az ólomnak
„Nyilvánvalóan az első célunk mindig az expozíció csökkentése” – mondja Jeanette Stignone. Ő a New York-i Columbia Egyetem környezetvédelmi epidemiológusa. De hozzáteszi, hogy az ólomnak való kitettség nem csak egy olyan eset, hogy „megtörtént, és most már csak a következményekkel kell számolnunk”
Ha például nagyon magas az ólomszint, az orvosok felírhatnak olyan gyógyszert, amely segít eltávolítani a nehézfémet a vérből. Ezt a folyamatot kelátképzésnek (Key-LAY-shun) nevezik. Nem mindenki reagál rá jól, és mellékhatásai is lehetnek. Súlyos esetekben azonban ez az egyik módja annak, hogy segítsen eltávolítani a fém egy részét, mielőtt még nagy kárt okozhatna.
Az alacsonyabb szintű expozícióval rendelkező gyerekek esetében extra oktatási támogatás segíthet. Egy tanulmányban Stignone és társai azt találták, hogy azok a gyerekek, akik hároméves koruk előtt ilyen segítséget kaptak, harmadik osztályban jobban teljesítettek a standard teszteken, mint azok a gyerekek, akik nem kaptak ilyen szolgáltatásokat. A különbség még nagyobb volt, amikor az összehasonlítást azokra a gyermekekre korlátozták, akiknek a vérében magas volt az ólomszint.
9. A hideg víz a legbiztonságosabb. És ivás előtt hagyjuk folyni a csapot
„Amikor csak lehet, mindig a legjobb, ha friss, szűrt vizet iszunk” – mondja Cederna a Michigan State-en. Egyes városok és nonprofit csoportok ingyenesen biztosíthatnak vízszűrőket. Érdeklődjön a helyi vízügyi hivatalnál.
A családok a csapvizet is megvizsgálhatják, ha tudni akarják, hogy az ólomszintje nem haladja-e meg a hatósági előírásokat.
Valószínűleg ez a legegyszerűbb dolog, amit megtehet: Hagyja futni a csapot, mielőtt az ivóvízhez vagy a főzéshez használt vízhez nyúlna. Az ólom felhalmozódhat a vízben, ha hosszabb ideig áll. Így ha néhány percig hagyja folyni a vizet, az segíthet kiöblíteni. Az EPA hozzáteszi, hogy a csap végén lévő levegőztetőkről (azokról a kis szitaszerű szűrőkről) is le kell tisztítani a részecskéket. A benne lévő szemcsék ólomdarabokat tartalmazhatnak.
Emellett mindig csak hideg vizet használjunk ivásra vagy főzésre. A meleg víz növelheti az ólom kimosódásának kockázatát a csövekből.
forrás: www.snexplores.org