Amalgám tömés eltávolítása: higanymentes fogászat az egészségért

Fogászat

Az amalgám tömés évtizedeken keresztül a fogászat egyik legelterjedtebb tömőanyaga volt. Napjainkra azonban egyre több figyelem irányul mind az egészséget, mind a környezetet érintő káros hatásaira. Kell félni az amalgám töméstől? Mikor szükséges cserélni és milyen alternatívák vannak helyette?

Mi az az amalgám?

Az amalgám kifejezés egy fémekből álló keveréket jelent, azaz higany és egyéb fémek (például ezüst, ón, réz) ötvözete. 

A fogászatban az amalgámot főként fogtömésekhez használták, köszönhetően tartósságának és könnyű kezelhetőségének. Az amalgámot gyakran „ezüsttömésként” említik, bár jelentős mennyiségű higanyt tartalmaz, amely egészségügyi viták kereszttüzében áll.

Az amalgám tömés összetétele

Egy tipikus amalgám tömés a következő arányokban tartalmaz fémeket:

  • 50% higany: kötőanyagként működik, amely a fémeket összetartja.
  • 30% ezüst: szilárdságot és tartósságot biztosít.
  • 10% ón: a könnyebb formázhatóság érdekében.
  • 10% réz és más elemek: stabilitást és korrózióval szembeni ellenállást biztosítanak.

Az amalgám tömésben a higany a legkárosabb összetevő, akár higanygőz formájában is felszabadulhat, ami hosszú távon mérgező hatású lehet az idegrendszerre, vesékre és az immunrendszerre. 

Az ezüst, az ón, és a réz általában nem jelent komoly egészségügyi kockázatot, bár ritkán allergiát vagy gyulladást okozhatnak.

Bár az amalgám tömés tartós és olcsó megoldás, a higany jelenléte miatt egészségügyi kockázatot hordozhat.

Miért használják, ha káros? – Az amalgám tömés története

Az amalgám fogászati alkalmazása az ókori Kínában kezdődött, ahol már a 7. században kevertek össze higanyt és ezüstöt fogtömésekhez. Európában a 19. század elején vált népszerűvé, és az ipari forradalom során terjedt el világszerte. 

Az amerikai fogorvos, G.V. Black 1895-ben szabványosította az amalgám összetételét, amely hosszú időre a fogászat alapvető anyagává vált. A 20. században az amalgám tömések váltak a legnépszerűbb fogászati tömőanyaggá, különösen az iparosodott országokban. 

Ennek fő oka az anyag tartóssága, alacsony költsége és egyszerű kezelhetősége volt. Az amalgámot különösen hátsó fogak tömésére használták, ahol az erős rágóerőt is jól bírta.

Az 1970-es évektől kezdődően egészségügyi és környezeti aggályok merültek fel a higanytartalom miatt. Az amalgámból származó higanygőz minimális mennyiségben felszabadulhat, különösen a tömés eltávolítása vagy rágás közben.

Az 1980-as és 1990-es években több ország is elkezdett alternatív tömőanyagokat használni, miközben szigorították az amalgám alkalmazását. Az Európai Unióban 2018-tól korlátozták az amalgám használatát gyermekek, terhes és szoptató nők esetében.

Ma az amalgám használata egyre inkább háttérbe szorul az esztétikusabb, biokompatibilisebb és környezetbarátabb alternatívák miatt, mint például a kompozit tömés és a kerámia betétek.

Azonban a fejlett országokban még ma is alkalmazzák olyan esetekben, ahol a költséghatékonyság és a tartósság a legfontosabb szempont.

Az amalgám tömés káros hatásai

Az amalgám tömés káros hatásai arra vezethetők vissza, hogy a higany az amalgám tömésekben bár viszonylag stabil formában van jelen, de idővel kis mennyiségben felszabadulhat, különösen:

  • rágás vagy fogcsikorgatás során,
  • meleg italok fogyasztásakor,
  • a tömés kopása vagy sérülése esetén.

A higanygőz belélegezve, az amalgám törmelék pedig lenyelve a szervezetbe kerülhet, és potenciálisan neurológiai és immunológiai problémákat okozhat. Kutatások szerint a higany fokozott kockázatot jelenthet:

  • terhes és szoptató nők esetében,
  • gyermekeknél és időseknél,
  • higanyérzékeny egyéneknél.

A krónikus higanymérgezés tünetei a szervezetben:

  • memóriazavar,
  • koncentrációs nehézségek,
  • szorongás, ingerlékenység, hangulatingadozások,
  • zsibbadás vagy érzéketlenség, különösen a végtagokban,
  • neuropátia (idegkárosodás),
  • tartós kognitív károsodás,
  • álmatlanság,
  • allergiás reakciók vagy autoimmun betegségek kialakulása,
  • gyulladásos állapotok,
  • szájüregi irritáció, fémes íz a szájban,
  • gyomor-bélrendszeri panaszok (például fájdalom, hasmenés),
  • szív- és érrendszeri betegségek, magas vérnyomás,
  • szívdobogásérzés,
  • veseelégtelenség súlyos esetekben.

Az amalgám tömések okozta higanymérgezés lehetséges tünetei a szájüregben:

  • fémes íz a szájban,
  • szájszárazság (xerostomia),
  • szájnyálkahártya-irritáció vagy gyulladás,
  • érzékenység vagy fájdalom a tömés körül,
  • afták vagy fekélyek a szájban,
  • ínygyulladás. 

Azonban az amalgám fogtömések káros hatása nem csak az egészségünkre terjed ki, hanem a környezetünkre is! Az amalgám tömések eltávolításából származó higany a hulladékkal együtt a környezetbe kerülhet, ahol jelentős víz- és talajszennyeződést okoz.

Az amalgám tömésnek – a fentieken kívül – több hátránya is van. Esztétikailag semmiképpen sem előnyös, mivel szürke, fémes színe nem illeszkedik a természetes fogszínhez, különösen a látható fogaknál zavaró. Merevsége miatt idővel gyengítheti a foganyagot, repedéseket vagy törést okozva. 

Az amalgám hőtágulása eltér a fogszövetétől, ami repedésekhez vezethet, és oxidációja idővel elszínezheti a fogat és az ínyt. Ezenkívül eltávolítása különleges eljárást igényel a higanyexpozíció elkerülése miatt.

Az amalgám tömés cseréje

Az amalgám tömés eltávolítása szigorúan ellenőrzött, higanymentes technikák alkalmazásával történik annak érdekében, hogy minimálisra csökkentsük a higany felszabadulását, ezáltal a páciens szervezetére gyakorolt káros hatásokat. 

A folyamat szakértelmet és speciális eszközöket igényel!

Az amalgám tömés cseréje lépésről lépésre

Az amalgám tömés cseréjének egyik kulcsfontosságú eleme a gumilepedő (kofferdam) használata. Ez egy rugalmas anyagból készült védőeszköz, amelyet a fog(ak) köré helyezünk, hogy elszigeteljük, izoláljuk az érintett területet. A gumilepedő megakadályozza, hogy az amalgám tömés darabjai, illetve a higanyiszap a páciens szájába, nyelőcsövébe kerüljönk, így jelentősen csökkenti a lenyelés kockázatát.

Ezzel párhuzamosan nagy teljesítményű elszívó rendszert is használunk. Ez az eszköz a fogorvosi szék mellett működik, és azonnal eltávolítja a fúrás során felszabaduló higanygőzt és higanyaszapot. Az elszívó rendszer működése elengedhetetlen, hiszen a higanygőz belélegzése az egyik legjelentősebb kockázati tényező az eljárás során.

A páciens a szeme védelme érdekében védőszemüveget kap, amely megóvja a szemet az esetleges kipattanó tömés darabok okozta irritációtól. 

Az eltávolítást speciális alacsony fordulatú fúrókkal végezzük. A töméseket feldaraboljuk, hogy a folyamat gyorsabb és biztonságosabb legyen. Az alacsony fordulat miatti kisebb hőképződés csökkenti a higany felszabadulását, amely hő hatására intenzívebbé válhatna. Ez a technika biztosítja, hogy a lehető legkevesebb higanygőz kerüljön a levegőbe.

Az eljárás során a fogorvos és az asszisztens is speciális védelemben dolgozik. Védőruhát, kesztyűt és maszkot viselünk, hogy a higany káros hatásának esélyét a lehető legkisebbre csökkentsük. Ezek az intézkedések nemcsak a páciens, hanem a fogorvosi és asszisztensi csapatunk biztonságát is szolgálják.

A fentiek együttes alkalmazása garantálja, hogy az amalgám tömés eltávolítása a lehető legbiztonságosabb módon történjen, minimálisra csökkentve a higany által jelentett egészségügyi kockázatokat.

Az amalgám tömés cseréje utáni méregtelenítés

A higanymentesítés nem ér véget a tömés eltávolításával. Az eltávolítás után fontos az esetleges korábbi higanyterhelés csökkentése. Az alábbi módszerek segítenek:

Táplálkozás és vitaminok:

  • C-vitamin és E-vitamin: antioxidáns hatású, segít a méregtelenítésben.
  • Szelén: a higany semlegesítésére.
  • Chlorella alga: természetes méregtelenítő.

Hidratáció:

  • Naponta legalább 2,5-3 liter szénsavmentes ásványvíz fogyasztása segíti a méreganyagok kiürülését.

Nehézfém kivezetés:

  • A Phönix-kúra a nehézfémek megkötésére és kiürítésére szolgál.

Milyen anyagokkal helyettesíthető az amalgám?

Az amalgám tömés cseréje után olyan korszerű, biztonságos, biokompatibilis és esztétikus anyagokat alkalmazunk, amelyek megfelelnek a modern fogászati igényeknek:

  1. Kompozit tömések:
    • Ezek a fogszínű anyagok esztétikusabb megoldást nyújtanak, tökéletesen illeszkednek a fogak természetes megjelenéséhez.
    • Tartósságuk kiemelkedő. Rendelőnkben kizárólag biokompatibilis, BPA-mentes tömőanyagot használunk.
    • További előnyük még, hogy adhezív ragasztással és minimál invazív eljárással készülnek, így minimális foganyag veszteséggel jár.
  2. Préskerámia betétek (inlay, onlay):
    • Kiemelkedően tartós és természetes megjelenésű megoldások, általában nagyobb foganyag veszteség esetén használandó.
    • Magasabb költséggel járnak, de hosszú távon kiváló alternatívát jelentenek.
  3. Fémmentes pótlások (cirkónium vagy préskerámia korona):
    • Ideális megoldás olyan jelentős foganyag veszteség esetén, ahol már betét nem készíthető.
    • Rendkívül tartós és esztétikus fogpótlások.

Az amalgám tömés cseréje tehát nem csupán esztétikai kérdés, hanem fontos lépés az egészség és a környezetvédelem szempontjából is. A higanymentes fogászatunk modern technológiái lehetővé teszik a biztonságos eltávolítást, míg a csere utáni méregtelenítés támogatja a szervezet regenerációját. Ha amalgám tömései vannak, érdemes konzultálnia egy szakértő fogorvossal, hogy megalapozott döntést hozhasson egészsége érdekében.